Ki veheti igénybe a rehabilitációs szolgáltatást?
Látássérült személyek a törvényi meghatározás értelmében:
A látássérült személy a látássérüléséhez kapcsolódó rehabilitációs folyamat során jogszabályban meghatározott éves időkeret erejéig – az elemi rehabilitációs tervben foglaltak szerint – térítésmentesen jogosult az egyéni képességeihez mért legmagasabb szintű önállóság eléréséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéséhez szükséges alapvető készségek elsajátításához és az alkalmazásához szükséges elemi rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére. FOT 21/A. § (1)
Az elemi rehabilitációs szolgáltatást a 16. életévét betöltött, a magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt és a letelepedett látássérült személy veheti igénybe. FOT 21/A. § (2)
Kit tekintünk látássérültnek?
Látássérült az a személy, akinek a szem, illetve a központi idegrendszer látási funkcióit érintő betegsége vagy veleszületett fejlődési rendellenessége miatt
- a jobbik szemen maximális korrekcióval mért látásélessége (vízusa) 20/60 (0,33) vagy az alatti,
- a látótér 20 fok vagy az alatti, vagy
- kontrasztérzékelése súlyos fokban korlátozott, ideértve a kortikális látássérülést is, amely esetén a látótérben szektorszerű kiesés van, illetve a vizuális információ feldolgozási folyamatainak sérülése miatt észlelési, felismerési zavar jelentkezik. FOT 21/A. § (3)
A látássérülés igazolása:
A térítésmentes elemi rehabilitációs szolgáltatás elemi rehabilitációs megállapodás alapján
- szemész szakorvosi vélemény,
- látási fogyatékosság alapján a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,
- a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap vagy
- egyéb, a látássérülést alátámasztó dokumentum bemutatásával vehető igénybe.
A bekerülés szempontjai:
A bekerülés sorrendjénél figyelembe vesszük:
- A munkahely megőrzésének lehetőségét
- A tanulmányok folytatásának lehetőségét
- Az élethelyzetben bekövetkezett gyökeres változásokat (családi állapotban beállt változás, új munka lehetősége, stb.)
- hogy korábban részesült-e rehabilitációs képzésben
Fogadjuk
- a felnőttkorban látássérültté vált, munkaképes korosztályt;
- azokat, akik ugyan 65 évesnél idősebbek, de aktív életet élnek és tanulási képességük ép;
- azokat a nem felnőttkorban látássérültté vált embereket, akik nem részesültek megfelelő habilitációs/rehabilitációs ellátásban,
- azokat a nem felnőttkorban látássérültté vált embereket, akiknek élethelyzetében változás következett be
- lakóhelyváltozás
- munkába állás, munkahelyváltozás
- tanulmányokkal kapcsolatos változások
- családban történő változások (házasságkötés, gyermekvállalás, válás, haláleset, stb.)
- tartós betegség keletkezése (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.)
- életkor előre haladtával járó változások
- környezet megváltozásával járó új útvonalak megtanulása iránti igény
- technológia fejlődése miatti új eszközök és /vagy módszerek megtanulása iránti igény
- azokat a nem felnőttkorban látássérültté vált embereket, akiknek látása romlott.
Munkánkat a „A látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról” szóló 490/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet szabályozza
